Szabadságharcok
1683 és 1699 között a császári csapatok kiűzték Magyarországról az Oszmán Birodalom csapatait. Ezzel párhuzamosan Erdélyből is kiszorították a magyarokkal szövetséges török hadakat. Thököly Imre erdélyi fejedelem is menekülni kényszerült. A Karlócai Békével Magyarország és Erdély Habsburg fennhatóság alá került. Buda felszabadulása után Lipót császár az 1687-es pozsonyi országgyűlés előtt nyíltan kijelentette, hogy ő „az országnak, mint nagyrészben fegyver által meghódítottnak, önkénye szerint is szabhat törvényeket”.
Lipót eltörölte II. Endre 1222. évi Aranybullája által a nemzetnek biztosított ama jogát, hogy a király által elkövetendő törvénysértés esetében a hűtlenségbe esés bűne nélkül mindenkinek szabadságában áll a királynak ellentmondani és ellentállni. A magyar kormányzati rendszer megújítását gróf Kolonics Lipót bíborosra bízta, aki kijelentette, hogy „Magyarországot előbb rabbá, aztán koldussá s végül katolikussá” fogja tenni.
A Habsburg-uralkodók soha meg nem szűnő törekvése volt, hogy Magyarországot megfosztva törvényekben gyökerező, évszázadok óta élvezett jogos kiváltságaitól, a mindenkori császárok által önkényesen kormányzott többi osztrák tartományok módjára az összmonarchiába bekebelezzék. Ez ellen azonban a magyar nemzet összessége ellenszegült. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború jelentős császári erőket kötött le. II. Rákóczi Ferenc ekkor állt a felkelés élére, mely az 1703-as zászlóbontást követően rohamosan terjedt. A képzetlen jobbágyokból álló tömeg sereggé formálódott, mely első komolyabb győzelmét 1704-ben aratta Szomolánynál.
Egy évvel később Szentgotthárdnál is diadalmaskodtak és szinte az egész ország az ellenőrzésük alá került. A szabadságharcot lezáró Szatmári Béke 1711-ben végül biztosította a szabad vallásgyakorlást, Magyarország és Erdély szabadságjogait, de nem egyesítette a két országrészt. Az XIX. század derekán európán végigsöprő forradalmi hullám elérte Magyarországot is. Az 1848 március 15-én kitört forradalom győzelme után osztrák császári parancsra Jellasics horvát bán seregei betörtek Magyarországra. A betörő horvát és szerb alakulatokat a frissen megalakult magyar honvédsereg Pákozdnál megverte, s ezzel megkezdődött a magyar nemzet újabb szabadságharca.
A magyar honvédek 1849 februárjában mindenütt legyőzték az osztrákokat. Legdicsőbb haditetteik közé tartozik az áttörés a Branyiszkó-hágón, a Felvidéken, a sorsdöntő Piski csata Erdélyben, és Buda visszafoglalása. Magyarország függetlensége elérhető közelségbe került. A magyar hadisikerek világossá tették, hogy a Habsburg Birodalom egyedül nem képes legyőzni Magyarországot, ezért Ferenc József császár az orosz cárnak kezet csókolva kérte Oroszország segítségét, aki azt meg is adta. Az elsöprő túlerőben lévő orosz csapatok végül vérbe fojtották a szabadságharcot.
Az ezt követő véres megtorlás vértanúinak nevét a népemlékezet megőrizte, s minden magyar a mai napig fel tudja sorolni: Knézics Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Pöltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos. Magyarország csak a Habsburg Birodalom összeomlása után nyerte vissza függetlenségét, de súlyos áron. A birodalom felosztása során meghúzott új határok jelentős magyarlakta területeket terveztek juttatni a szomszédos államalakulatoknak.
A Tanácsköztársaság létrejötte miatt kialakult kommunista káosz következtében Magyarország nem tudott szervezetten fellépni a területhódító törekvésekkel szemben. A magyar lakosság azonban ahol tudott, fegyvert fogott az ország területi épségéért. 1919-ben Balassagyarmatnál, 1921-ben Ágfalvánál Sopron elszakítását akadályozták meg sikerrel. A II. Világháborúban Magyarország elvesztett területeinek visszaszerzése érdekében vett részt.
A vesztes világháborút követően Magyarországot megszállta a szovjet Vörös Hadsereg és megkezdődött a kommunista elnyomás. A diktatúra éveiben a magyar nép volt az első, amely 1956-ban fegyverrel szállt szembe a világ akkori legerősebb hatalmával, a Szovjetunióval és hadseregével. Bár harcuk elbukott, ʹ56 hősei, a Pesti Srácok példát mutattak az egész világnak a magyar nép hazaszeretetéből és bátor kiállásából a szabadságért.
Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.
Petőfi Sándor: Magyar vagyok (részlet)
Magyar nyelvű hanganyag lejátszása:
Angol nyelvű hanganyag lejátszása:
Tudta-e, hogy...
Galéria megtekintése:
