Az Árpád-ház uralkodóihoz méltó uralkodó volt I. (Nagy) Lajos, a Capeting– Anjou-házból. Apai dédanyja V. István magyar király leánya, Magyarországi Mária nápolyi királyné volt. Anyai dédanyja pedig Magyarországi Jolán, IV. Béla király leánya volt. A magyar nemzeti emlékezet úgy őrizte meg emlékét, hogy uralkodása alatt három tenger (a Földközi-, a Baltiés a Fekete-tenger) mosta a Magyar Királyság partjait. A magyar korona felségterületét ekkorára terjesztette ki, miközben küzdött a Nápolyi Királyság trónjáért is. Lovagkirályhoz méltó tetteit több magyar monda is őrzi.

Testvére, Endre királyfi, a nápolyi trón várományosa meggyilkolásának hírét véve Nagy Lajos magyar király személyesen vezetett hadjáratot a gyilkosok megbüntetéséért. Először Capuát vették be, majd szünet következett, melyben diplomáciai úton próbáltak elégtételt venni és a gyilkosokat megbüntetni. Mivel ezek a kísérletek kudarcba fulladtak, újabb hadjárat indult, melyet ismét Lajos király személyesen vezetett. Ezúttal Nápolyt, és Aversát is bevették, de a gyilkossággal vádolt Johanna királyné Avignonba menekült, így a megtorlás elmaradt. Közben hadat viselt a Velencei Köztársaság ellen is Dalmácia birtoklásáért, melyet végül 1357-ben meg is szerzett.

A magyar népemlékezet megőrizte tetteit. Külön történet meséli el, amikor Nagy Lajos király sebet kap Aversa ostrománál és amikor a király kimenti katonáját a hullámokból. Mindkét történet igazi lovagi eszmények szerint élő király képét rajzolja elénk. Korabeli oklevelek alapján valószínűsíthető, hogy Toldi Miklós, bihari nemes Nagy Lajos király oldalán részt vett a nápolyi hadjáratban, s ezt követően is a magyar zsoldosok élén számos küldetést teljesített a király szolgálatában. Az ő alakja ihlette Arany János költeményét is. Közben a jövő komor árnya vetült a Balkán-félszigetre.

A Közép-Ázsia felől Anatóliába betörő türk törzseket vezető szeldzsukok, majd az őket váltó oszmánok uralma alatt létrejött az Oszmán Birodalom. Csapataik 1345-ben lépték át a Dardanellákat és hamarosan közvetlenül fenyegették Konstantinápolyt. Magyarország déli felét és a szerb területeket az oszmán-török csapatok rendszeresen megtámadták, ezért előbb vagy utóbb elkerülhetetlenné vált az összecsapás. Annak érdekében, hogy ez Magyarországtól minél távolabb következzék be, Nagy Lajos király seregével benyomult Bolgárországba és elfoglalta Bodonyt (Vidin), mely később Bodonyi bánság néven Magyarországhoz csatolt.

A Savoyai hercegséggel közösen vezetett hadjárat során, feltehetően Nikápoly közelében megütköztek az oszmán csapatokkal is. Ez volt az első összecsapás a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között. Az Oszmán Birodalom lassan, de biztosan terjeszkedett és a XV. századra elérte a Magyar Királyság déli határait. A Hunyadiak kora már e fenyegetés árnyékában telt. 1439-ben az oszmánok hatalmas sereggel özönlötték el Szerbiát, ahonnan magyar területre való betörésük is várható volt. 1444-ben a Hunyadi János vezetésével meginduló ellentámadáshoz szerb és oláh csapatok is csatlakoztak.

Az ellenük felvonuló oszmán hadat a közeli Kunovica-hágónál Hunyadi szétverte. A hadjárat sikere nyomán a belviszályokkal küszködő Oszmán Birodalom jobbnak látta bármi áron békét kötni Magyarországgal. Az újabb oszmán támadás 1456-ban Nándorfehérvárt, Magyarország kapuját célozta. Hunyadi János vezetésével a magyar seregek a támadást visszaverték, a Nándorfehérvári diadalt pedig azóta is megéneklik a magyar harangok minden délben. 1458-ban Hunyadi Mátyás került a magyar trónra. Mátyásnak az oszmán fenyegetés mellett északról a cseh huszita rablócsapatokkal, nyugatról az osztrák hódítási törekvésekkel is meg kellett küzdenie.

1466-ban sikerrel vette vissza a gazdátlan egykori zsoldosok, a cseh huszita zsebrákok seregétől Kosztolányt, az osztrák fővárost, Bécset pedig 1485-ben foglalta el a híres Fekete Serege. Közben Báthory István erdélyi vajda Mátyás hadvezérével, a legendás Kinizsi Pállal 1479-ben Kenyérmezőnél diadalt aratott a hódító oszmán seregek felett is. Kinizsi Ulászló király uralkodása alatt is szolgált. Vezetésével, 1494-ben egy portyázó magyar sereg megtámadta és kifosztotta Szendrőt, elrabolva Ali szendrői pasa teljes vagyonát. Ez volt az utolsó sikeres magyar támadó művelet.

 

Magyar nyelvű hanganyag lejátszása:

 

Angol nyelvű hanganyag lejátszása:

 

Tudta-e, hogy...

Galéria megtekintése:

 

Kvízjáték: