A magyarság írott történelme a Vérszerződéssel, a magyar törzsszövetség létrejöttével és Álmos fia, Árpád fejedelemmé választásával kezdődik. Árpád, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm, a hét vezér vezetésével a magyar törzsek tervszerű hadműveletek során sikeresen helyezték át szállásterületeiket a Kárpát-medencébe.

A Magyar Nagyfejedelemség létrejöttével Közép-Európa legerősebb katonai hatalma jött létre, mely fokozatosan birtokba vette a Kárpát-medencét. A Magyar Nagyfejedelemség kiterjedt diplomáciát folytatott nemcsak a szomszédos területek, de Európa messzi tájainak vezetőivel is.

Számos hadjáratot vezettek Európa-szerte, melyek sok esetben egyes szövetséges fejedelmek és királyok felkérésére konkrét politikai célokat szolgáltak. E hadjáratok a korabeli hadviselésben szokásos módon, a célterületek kifosztása útján bevételi forrást is jelentettek az abban részt vevők számára, illetve a fenyegetett területek lakói sok esetben adót fizettek a magyaroknak a békéért cserébe. Ezek a hadjáratok megalapozták azt a tekintélyt, mely elrettentő erejű volt a Magyar Nagyfejedelemség területére támadni szándékozók szemében.

A történettudomány által korábban „kalandozásoknak” nevezett hadjáratok számos mondában és legendában maradtak fenn. Ezek közé tartozik Lehel kürtje vagy a Bizánc kapuját betörő Botond személye is. A vérszerződés útján létrejött nomád magyar állam, a Magyar Nagyfejedelemség Európa egyik legelső nemzetállama volt, mely lefektette a politikai, szervezeti és katonai alapját a későbbi feudális és keresztény Magyar Királyságnak. Ez az állam, mely több mint ezer esztendeje egyesítette a Kárpát-medencét és lakóit egy országban, a mai napig fennáll.

 

Magyar nyelvű hanganyag lejátszása:

 

Angol nyelvű hanganyag lejátszása:

 

Tudta-e, hogy...

Galéria megtekintése:

 

Kvízjáték: