hu
en
de
Siófok története egészen a római korig nyúlik vissza: a római hódítás az I. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianaeból (Pécs) Triccianán (Ságvár) át Arrabonába (Győr) vivő útvonal. A III.-IV. századból származó feljegyzések szerint Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a „Lacus Pelso” – a Balaton latin neve – ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdőket irtatott ki.
Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban, míg a Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes. Jelentősebb fejlődés az 1800-as években indult el a településen. A víz szabályozásával nagy terület nyertek vissza a víztől. 1885-ben kezdődött meg a telkek parcellázása, és elindult a mai fürdőtelep kiépülése. Jellemző a balatoni táj megejtő és ihlető vonzerejére, hogy az első villatulajdonosok jó része festőművész volt – Than Mór, Vágó Pál, Feledi-Flesch Tivadar (Zichy Mihály veje) és Tölgyessy Arthur villája állt már ebben az időben Siófokon. 1891-ben megindult a nagyobb szállodák építése. Az új fürdőtelepet ünnepélyes külsőségek között 1893. július 18-án nyitották meg.
1867 és 1881 között a júliusi szezonban 200–260 vendég nyaralt Siófokon, 1890-ben pedig már 1050 körül volt a fürdővendégek száma.
Napjainkban Siófok jó közlekedésének és kellemes fürdőzést kínáló sekély vizű partjának köszönhetően Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja. Az ideérkező vendégek pihenését, kikapcsolódását a tó lágy vize mellett a látnivalók, a szervezett programok és a szívélyes vendéglátás szolgálja.
A város partvonala két szakaszra osztható, melyeket a Sió-csatorna választja el egymástól. A nyugati irányban fekvő szakasz Ezüstpart néven ismert, keletre pedig az Aranypart található. Az Aranyparton összpontosul mindaz, amitől Siófokot a legpezsgőbb nyári városnak nevezhetjük. A nagystrand déli oldalán található a népszerű Petőfi sétány, melyen egymást érik az éttermek, pizzázók, hamburgerezők, bárok, fagyizók, ajándéküzletek. A sétányt 19.00 órától sétálóutcaként használhatják az idelátogatók, ahol hajnalig szól a zene és zajlik az élet.
Az éjjel-nappal élettől lüktető Petőfi sétány, a Balaton csodálatos látványa, a végtelen vízparti strandok, a nyüzsgő éjszakai élet méltán teszik Siófokot a nyár kihagyhatatlan célpontjává.
Siófok legnagyobb és legpatinásabb parkja a 2006-ban átadott 4,6 hektáros, eredeti tervek alapján felújított Jókai park.
A Jókai park nyáron pompázik a leginkább, ekkor ugyanis roskadásig van ültetve színpompás egynyári virágokkal, de az aprócska tó, a különféle díszfák és díszcserjék, illetve a romantikus angolkertbe csempészett kis japánkert egész évben kellemes sétahelyszínt biztosítanak.
Innen indulnak a Balatoni Hajózási Zrt. sétahajó járatai, a gyerekhajók és a retró diszkóhajók. A kikötő épülete előtti parkban áll a balatoni gőzhajózás 100., 125. és 150. jubileumára felállított emlékmű, északi szélén pedig Vilt Tibor Balatoni sellő című szobra (1974.) A kikötő melletti parkban található Siófok régi nevezetessége a Rózsakert.
A világhírű operettkomponista, Kálmán Imre Siófokon született 1882. október 24-én. Szülőháza a róla elnevezett sétányon áll. Innen indult a világsiker felé, hogy igazi magyaros jellegű melódiáival kellemes élményt nyújtson az embereknek az egész földkerekségen és ezzel együtt hírnevet szerzett szülővárosának, Siófoknak.
A város egyik legrégebbi épülete a római katolikus templom, mely1903-ban neoromán stílusban épült.
Makovecz Imre tervezte a népi építészet hagyományait a legmodernebb eszközökkel ötvöző és építészetileg igazi különlegességnek számító evangélikus templomot.
